Péntek 13: Hogyan lehetnek szerencsésebbek a toborzási folyamataink?


1. Tudjuk, hogy kit akarunk!
Nagyon fontos lépés rögtön a toborzási folyamat elején, hogy tisztában legyünk azzal, hogy pontosan milyen embert is szeretnénk felvenni. Nő vagy férfi? Milyen korú? Milyen szakmai háttérrel? Mekkora tapasztalattal? Milyen fontos személyiségjegyekkel rendelkezzen? Milyen legyen a jövőképe?

2. Fogalmazzuk meg, hogy miért egy főnyeremény a mi cégünkhöz csatlakozni!
Nem tudjuk? Az baj. Ha mi sem tudjuk, akkor hogyan győzzünk meg erről másokat? Kiemelt jelentősége van annak, hogy már a folyamat legelején határozzuk meg azokat a tényezőket, amik a cégünket a \"világ legjobb munkahelyévé\" teszik. Mik lehetnek ezek? Munkakörnyezet, a csapat, fejlődési lehetőség, alkotói szabadság, kiemelt bérezés, különleges béren kívüli juttatások, családias környezet, biztos jövő, érdekes munka...

3. Adjunk egy érdekes nevet a pozíciónak!
Több száz olyan hirdetés van az álláshirdető portálokon, amiben adminisztrátort, technológust, gépkezelőt, területi képviselőt, értékesítőt, rendszergazdát keresnek más cégek. Mi ezzel is feldobhatjuk hirdetésünket és ezzel odavonzhatjuk a figyelmet, ha igazán érdekes megnevezést adunk egy pozíciónak, illetve szűkíthetjük a jelentkezők körét is. Például területi képviselő helyett lehet Észak Magyarországi Értékesítési Vezető, vagy adminisztrátor helyett lehet Ügyvezetői asszisztens. Az elnevezéseknek csak a képzelet szabhat határt. A lényeg, hogy legyen szokatlan és figyelemfelkeltő.

4. Fogalmazzuk meg igazán izgalmasra az álláshirdetést!
Hasonlóan az előző ponthoz itt is rengeteg az elcsépelt frázis és sok-sok unalmas hirdetéssel találkozunk, ami csak arra elég, hogy a minden hirdetésre automatikusan pályázó Gipsz Jakab hozzánk is beadja a jelentkezését. Itt is lehetünk azonban igazán kreatívak. Például egy IT pozíció meghirdetésébe beletehetünk egy adott programnyelven írt hirdetést, amit csak az igazi szakemberek tudnak értelmezni és így csak ők fognak jelentkezni. Ráadásul még kedvelik is ezt. Ugyanígy egy egyszerűbb pozíciónál is nagyon fontos, hogy valójában értékesítünk. Eladjuk az adott pozíciót egy lehetséges pályázónak. Így tulajdonképpen egy reklámszöveget kell írnunk. De nézzük részenként.

5. Mutassuk be a cégünket, mint a világ legjobb munkahelyét!
Ehhez fontos, hogy találjunk olyan dolgokat, amiről valóban úgy gondoljuk, hogy ez a lehető legjobb hely, ahol valaki dolgozhat. Mutassuk be és tegyük igazán vonzóvá a cégünket. Egy AUDI-nak ezt már nem kell megtenni. De összesen kb. 10 cég van Magyarországon, akinek elég egy logót kitennie. Nekünk pedig velük kell versenyezni. Velük szemben kell bebizonyítani, hogy miért jobb nálunk dolgozni. Fogalmazzunk hát úgy, hogy visszaemlékezünk arra, amikor még mi is munkát kerestünk, és győzzük meg magunkat, hogy ezt a céget válasszuk.

6. Érdekesen, de pontosan mutassuk be a pozíciót!
Írjuk le, hogy ez a pozíció hogyan járul hozzá a nagy egészhez. Hogyan lesz valaki egy fontos fogaskerék a gépezetben, ahelyett, hogy csak egy porszem lenne. Nagyon vonzóvá tud tenni egy-egy pozíciót az, ha a jelentkező látja, hogy ezzel mit okoz valójában és hogyan járul hozzá ez más emberek életéhez. Írjuk le, hogy pontosan mivel fog foglalkozni, miket fog pontosan csinálni. Adjunk neki egyből felelősséget az iránt amit tesz. Adjunk egy kis részt, amit ő irányít, ahol ő a főnök, még akkor is ha ez csak egy gép bekapcsolása. Az emberek szeretnek szabadok lenni és szeretnek létrehozni dolgokat. Ezekre mindenképpen figyeljünk a megfogalmazásnál.

7. Írjuk le elvárásainkat!
Nyugodtan írjuk le pontosan, mindenre kiterjedően, azt, hogy milyen embert szeretnénk. Tegyük oda tisztán és érthetően az elvárásokat. Ha ezt nem tesszük, akkor ne csodálkozzunk, hogy olyanok is jelentkeznek, akik nem felelnek meg az elképzelésünknek. Ha jól megfogalmazzuk mit akarunk és kitérünk minden részletre, akkor az esetek nagy részében érdekes módon be fog esni egy-két olyan jelentkező, aki ennek megfelel. Lehet, hogy nem lesz 200 jelentkező, hanem csak 10, de aközött ott lesz az, akire szükségünk van. Ezzel egyénként saját dolgunkat is megkönnyítjük.

8. Mit ajánlunk cserébe?
Ha az előző pontban bátrak voltunk és nagyon pontosan leírtuk mit akarunk, ráadásul nagyok az elvárásaink, akkor itt sem szabad fukarkodnunk. Egy jó embernek ára van. Nem azt mondom, hogy mindenkinek 500 000 Ft-ot kell keresni, de egy jó szakember mindig fog kapni jó ajánlatokat. Így nekünk gondoskodni kell arról, hogy versenyképes, vonzó juttatási csomaggal rendelkezzünk. Itt most nem csak az anyagi jellegű részre gondolok, bár ez is fontos. Meg kell újra értetnünk a személlyel, hogy a mi cégünknél milyen lehetőségei vannak. Előrelépés, szakmai fejlődés, szabad munkavégzés, sok utazás, céges programok. Írjunk le mindent, amit azért cserébe fel tudunk ajánlani, hogy megtartsuk a jó szakembereinket.

9.Találjuk meg a \"passzív álláskeresőket\"!
Van az a típusú ember, aki minden hirdetésre jelentkezik. Vannak azok, akinek épp van munkája, mégis hirdetéseket böngész. Olyanok is vannak, akik már évek óta nem dolgoznak, de alibiből eljárnak állásinterjúkra. Ők hobbiként kezelik az álláskeresést. Nekünk viszont szükségünk van azokra is, akik lehet hogy éppen dolgoznak egész nap és nem érnek rá ajánlatokat olvasgatni, vagy éppen nincs munkájuk, de ők még ilyenkor is találnak elfoglaltságot a kertben, a szomszédnál vagy valamelyik haver cégénél. Ők soha nem fognak álláshirdetésre jelentkezni. Viszont jó eséllyel szerepelnek már szakmai adatbázisokban, mert a jó szakembereket azért sokan megkeresik. Fontos tehát, hogy valamilyen módon szerezzünk hozzáférést ilyen szakmai adatbázisokhoz, ahonnan megduplázhatjuk az elvárásainknak megfelelő potenciális pályázók számát.

10. \"Személyes\" interjú...
Ezt általában mindenki legszívesebben saját maga végezné. Ezzel alapvetően 2 probléma van. Az egyik, hogy senkinek nincs valójában annyi ideje, hogy igazán alaposan végig tudja interjúztatni a hirdetésre jelentkezőket és az adatbázisból halászott jelölteket. A másik, hogy ha személyesen interjúztatunk a saját cégünkhöz, akkor nagyon sok esetben az emberi tényező kerül előtértbe. Ezzel alapvetően nincs gond, hisz fontos, hogy milyen embert választunk. De, ha csak ez alapján ítélünk az később nagyon fog fájni. Egy személyes interjút kívülállóként kell végezni. Félre kell tenni teljesen az érzelmeinket és egyetlen dolgot kell nézni, hogy amilyen elvárásokat korábban megfogalmaztunk annak mekkora arányban felel meg a személy. Azt kell kiválasztanunk, aki a leginkább megfelel. Itt nincs helye ésszerűsködésnek és elnézőségnek. Ha ezeket beengedjük, annak később isszuk meg a levét. Ideális esetben tehát ezt végezze valaki olyan, aki teljesen kívülállóként, csak az elvárásokat szem előtt tartva képes dönteni.

11. Nem birkózunk! Egyezkedünk!
Ha megvan a tökéletes jelölt, akkor kezdődik az egyezkedés. Nem jó, ha ezt csataként fogjuk fel, amit valaki megnyer, mert akkor valaki veszíteni fog, ami senkinek sem jó. Ez egy egyezkedés, ahol kompromisszumokat kötünk. Derítsük ki, hogy a jelöltnek mik a pontos elvárásai a munkával, juttatásokkal, környezettel kapcsolatban. Tisztázzuk le mi is, hogy mit várunk el tőle pontosan, illetve mi az elképzelésünk azzal kapcsolatban, amit ezért cserében kapni fog (pénz, autó, cafetéria). Ezután igyekezzünk ész érvekkel, jó hangulatban közelíteni az álláspontokat úgy, hogy a végén mindenki elégedett legyen és így egy sikeres együttműködés vegye kezdetét.

12. Legyünk következetesek!
Amiket letisztáztunk, hogy mik a pontos elvárásaink, azt pontosan hajtsuk is be. Nem szigor és komolyság kell ide, hanem egyszerűen következetesség. Amit megbeszéltünk az úgy legyen. Egy jó kontroll, az mindig hasznos és az emberek nagy része nagyon szereti. Az is fontos viszont, hogy mi is betartsuk ígéreteinket és mindent, amiben megegyeztünk. Ha ezekre odafigyelünk, akkor nagyon sikeres együttműködés elé nézünk.

13. Nyugtázzuk a jót és javítsuk ki a rosszat!
A mai világban az a bevett szokás, hogy ha valaki valamit elront, akkor azért megbüntetik, megdorgálják. Viszont ha valaki valamit jól csinál, akkor az természetes és azzal nem kell foglalkozni. De nézzük csak meg mi történik, ha a figyelmünk folyamatosan a rossz, elrontott dolgokon van és nem a helyesen elvégzett feladatokon. Egyre több rossz és hibás dolgot fogunk kapni. A feladat nagyon egyszerű. Mindig dicsérjük meg azt, aki valamit jól csinál, nyugtázzuk a sikeres tevékenységeket és így erősítsük meg azokat. Ismerjük el a jó dolgozókat. Ha pedig valaki valamit nem jól csinál, akkor nem hibáztatni kell, hanem jó vezetőként leülni mellé és megmutatni, hogy hogyan van az helyesen és mit kell másképp csinálni egészen addig, amíg jól nem megy. Így a végeredmény egy virágzó vállalkozás lesz!

Sok \"szerencsét\" kívánok a toborzásban!

Keresztúri Ferenc

értékesítési vezető

Munkaerő-kölcsönzési reg. kód: 33574-1/2010-5100-856
Munkaerő-közvetítési reg. kód: 45971-6/2003-0100-285



Az űrlap végleges elküldéséhez add meg a képen szereplő ellenőrző kódot!

×

Az űrlapot sikeresen elküldted. Köszönjük!
Nemsokára felvesszük veled a kapcsolatot.

×