Munkaerő piaci helyzet egy tanácsadó szemével


A munkám során azt tapasztalom, hogy a mai, magukat modernnek és innovatívnak tartott cégek felett is eljár az idő. Én többnyire KKV-kal foglalkozom, akik nagyságukból és tevékenységükből adódóan sajnos nincsenek tisztában igazán a mai munkaerőpiaci helyzettel. De sokszor még azon cégeknél is érzékelhető, akik nagyobbak - akár multik - és saját HR csapattal rendelkeznek.

A gond nem ott van, hogy nincs Magyarországon munkaerő. A gond azzal van, hogy a munkavállalók nem akarnak dolgozni. A hiány a motivációban, a dolgozni akarásban keresendő, nem a darabszámban. (Kivétel a szakmunkás terület, ahol valóban egyre kevesebb a szakember, lévén, hogy a mai modern kor gyermeke inkább értelmiség akar lenni, aki egyetemet végzett. De minek, a sok értelmiség, ha egy szöget nem tudunk beverni a falba? De ez egy másik cikk témája lenne…)

Észre kell vennünk, hogy még a korábbi évtizedekben, rendszerekben a cég, akármilyen ismeretlen is volt az emberek körében, válogathatott a munkavállalók között. Eleve szerintem kevesebb cég is volt a szüleink idejében. Nagyobb volt a jelöltek munkakedve, és kevésbé válogattak.

Jelenleg ott tart a piac, hogy a munkáltató 50%-ban, és a munkavállaló 50%-ban válogat egymás között. Egy kisebb, akár ismeretlen cég, kevésbé teheti meg, hogy válogat a jelöltek között. Mert abba az irányba tart a piac, hogy bizony a jelölt válogat a munkahelyek között. Mert megteheti.

Egy munkáltató nem teheti meg, hogy ránézésre, egy önéletrajz alapján, egy fotó alapján egy az egyben kiszórja a jelöltet, és lehetőséget sem ad egy személyes találkozóra. Nem teheti meg, hogy keresi a 100%-os, tökéletes jelöltet, aki szakmailag, nyelvtudásban, korban, kinézetben, személyiségben, képességekben teljesen passzol, aki természetesen alig várja, hogy egy nem vagy alig ismert cégnél dolgozzon, szó nélkül elfogadja a juttatási csomagot és a munkakörülményeket. Nem. Ez egy olyan üzleti lépés, mely a kölcsönösségen alapul. A jelöltnek is akarnia kell elfogadni, amit a cég kínál.

Megoldásképpen két dolgot tehetünk.

Egyrészt ismertté és vonzóvá tesszük a céget, és az általunk kívánt jelöltnek (ha egyáltalán létezik olyan) megadjuk mindazt, amire vágyik (ez bizony magas bérrel, home office lehetőséggel, céges autóval, modern munkaeszközökkel és vidám csapattal jár, szakmai kihívást biztosítunk, rövid időn belül előrelépést a ranglétrán stb.), vagy

leadunk az igényekből és felvesszük a 80-90%-ban jónak tűnő jelöltet. Számtalan példa bizonyítja, hogy közülük kerülnek ki hosszú távon a leghűségesebb, leglelkesebb munkavállalók, akikkel jó együtt dolgozni, és megbecsülik azt, hogy elfogadták őket hibáikkal együtt.  Egy gyémántot mindig érdemes csiszolni, hogy utána szépen csillogjon, ugye?

Nos, a választás továbbra is az Öné, cikkem megírásával csupán információhoz akartam juttatni, bízom benne, hogy hasznosnak találta.

 

Keresnyei Csilla (HR Tanácsadó) írása



Az űrlap végleges elküldéséhez add meg a képen szereplő ellenőrző kódot!

×

Az űrlapot sikeresen elküldted. Köszönjük!
Nemsokára felvesszük veled a kapcsolatot.

×