Mennyit ér egy garantáltan betöltött pozíció? (esettanulmánnyal)


Szenvednek a cégek


Valószínűleg nem áll messze az igazságtól az a kijelentés, hogy Magyarországon ma minden vállalkozás szenved kisebb vagy nagyobb mértékben a munkaerő hiányától. Akár magasan kvalifikált munkavállalókról beszélünk, akár betanított gyári munkásokról, minden területnek megvannak a maga sajátos kihívásai. Vannak földrajzi területek, amelyeket jobban sújt a munkaerőhiány, vannak, amelyeket kevésbé.

Ez igaz még olyan esetekre is, mint egy egészen frissen Michelin-csillagot szerzett magyar étterem. Az Index nemrég megjelent cikkében Lexa András étteremvezető elmondta, hogy a legkomolyabb kihívást a megfelelő munkaerő megtalálása jelenti. (Forrás: Ilyen egy Michelin-csillagos ebédmenü).

Ez is piac


Természetesen a munkaerő megszerzése teljes mértékben piaci tevékenység lett. Hiszen egy dolog az, hogy milyen munkaerőt keresünk, és hány főt, ha nem versenyképes a cégünk, a juttatások, akkor nem találkozik a kereslet a kínálattal.

És ugyanúgy igaz az, hogy ha a munkaerő megszerzésére fordított marketingtevékenységek (hirdetések, kampányok) nincsenek megfelelő branding akciókkal előkészítve (a szükséges közönségkapcsolati, azaz PR tevékenységek hiányoznak), akkor ugyancsak sikertelen toborzásokat sorakoztathatunk fel magunk mögött.

A tapasztalat azt mutatja, hogy ma Magyarországon a vállalatok által kitűzött növekedési célokhoz szükséges stratégiák jelentős részben a munkaerő megszerzésének problémái, nehézségei miatt buknak meg, vagy szenvednek jelentős késedelmet.

Esettanulmány


Egy Budapesthez közeli, 200 fős, nemzetközi gyártó vállalkozás (kb. 5 milliárd HUF árbevétellel) évek óta munkaerő-hiánnyal küzd a termelési pozíciók tekintetében. A helyzet az elmúlt fél évben fordult drámaivá, amikor is nagyjából 50 fővel kevesebb létszámmal működik a gyár, mint ami a jelenlegi rendelési volumenhez szükséges lenne. Ez kb. a szükséges létszám ¼-e.

Egy egyszerű számítás alapján, ha egyébként a megrendelés-állománya adott, a hiányzó létszám pótlásával az éves termelési volumen akár 1 milliárd forinttal több lehetne.

Mennyibe került nekik tehát a fél éve hiányzó 50 fős létszám? 500 millió Ft-ba, körülbelül. Ennyi a nem realizált árbevétel.

Sikerdíj: vagy sikerül, vagy nem...


A toborzást szolgáltató cégek sikerdjas vállalásai kapcsán elmondhatjuk: ha sikerdíjban vállalkozik valaki, akkor ez azt az üzenetet hordozza: vagy meg tudom csinálni a toborzást vagy nem. Ha nem, akkor nem került semmibe, igaz?

Nem igaz. A fél éve betöltetlen 50 betanított pozíció 500 millió Ft bevétel-elmaradást jelentett.

Hogyan lehet ezt elkerülni? Valószínűleg úgy, ha a toborzást szolgáltató cég(ek) garantáltan, biztosan, határidőre vállalják a létszám teljesítését.

Sokat ér a munkaerő


A garantáltan, határidőre betöltött pozíciók sokat érnek. Ha betanított dolgozók esetében a fent említett példa szerinti pluszbevételt hozhatják, akkor el tudjuk képzelni, hogy ugyanez a szám 50 mérnök esetében mennyi lehet éves szinten? Milliárdokban kifejezhető.

Az a gyanúm, hogy a toborzási szolgáltatások közül a jövő azoké, akik valóban képesek az ügyfél stratégiája szerint teljesíteni, és ezzel a megbízó üzleti céljaihoz hozzájárulni.


Tokár Péter
Toborzási szakértő
Ügyvezető, TESK csoport


Garantáltan betöltött pozíciók határidőre, toborzásmarketing
és employer branding használatával a TESK Prémium Toborzási Projekt szolgáltatásban.

Kérek ajánlatot!



Az űrlap végleges elküldéséhez add meg a képen szereplő ellenőrző kódot!

×

Az űrlapot sikeresen elküldted. Köszönjük!
Nemsokára felvesszük veled a kapcsolatot.

×