Megéri még munkaerőt kölcsönözni?


Voltak időszakok, amikor meglehetősen sokat olvashattunk a sajtóban a munkaerő-kölcsönzés körüli jogi vitákról, és arról, hogy kinek éri ez meg igazán.

Tekintve, hogy ez a szolgáltatás a 60-as évek amerikai gazdaságához nyúlik vissza (ott alkalmazták először ideiglenes vagy projektjelleggel felmerülő munkaerő-igényre a kölcsönzést), feltételezhetjük, hogy legálisan is van üzleti fantázia a dologban.

Hogy valójában hogyan is működik, és miért éri meg ez a szolgáltatás azoknak a cégeknek, amelyek kölcsönbe vesznek munkavállalókat, egy rövid áttekintéssel szeretnénk tiszta képet adni – most nem a kölcsönzés jogi viszonyaira fókuszálva, sokkal inkább a szolgáltatás tartalmi részére felhívva a figyelmet – hiszen értékteremtő szolgáltatásról van szó.

A felhasználók (kölcsönvevők) és szolgáltatók leleményességének köszönhetően ma már sokféle célból alkalmaznak a cégek munkaerőt munkaerő-kölcsönző vállalkozástól:

  • rövid távú munkaerő-igényeik kielégítésére
  • adminisztrációs terhek csökkentésére
  • munkavállalókkal való foglalkozás, problémamegoldás delegálására
  • a bérköltségek áttekinthetőbbé és tervezhetőbbé tételére (hosszabb távon), főleg külföldi projekteknél
  • a bérjellegű ráfordítások átcsoportosítása szolgáltatás-vásárlásra (főleg tőzsdén jelen levő nagyvállalatok esetében).

A magyar gyakorlatban sajnos ismertté vált még egy „előnye” a kölcsönzésnek:

a szürkén (részben bejelentett) bérek esetében; így kölcsönző cégen keresztül – szerencsére egyre nehezebben –„legalizálható” a szürke kifizetés. Ezt azonban senkinek sem ajánljuk, mint megoldást (az így működő kölcsönző cégeket mára nagy létszámú NAV-os csapat vizsgálja; a munkavállalók társadalombiztosítása veszélybe kerül esetleges betegség vagy nyugdíj esetén, de a kölcsönbe vevő is rosszul járhat egy esetleges munkahelyi baleset során).

A munkaerő-kölcsönzés történhet rövidtávra (1-2 nap, 1-2 hét vagy hónap), vagy hosszútávra (évek). Eredeti alkalmazását tekintve főleg olyan munkakörök esetében alkalmazzák, ahol sztenderdek a tevékenységek (pl. CO hegesztő; CNC forgácsoló, vagy épp betanított munkás). Én magam pl. Ausztriában találkoztam olyan esettel, hogy az ügyfél kért 3 hegesztőt a kölcsönbe adótól, és a kölcsönbe adó kiküldött 3 hegesztőt, akik – mindenféle tesztelés nélkül – felvették a munkát és dolgozni kezdtek. Talán ez nehezen elképzelhető ma Magyarországon, de alapvetően ez a munkaerő-kölcsönzés lényege – nem kell sem sokat várni, sem tesztelni a munkaerőt.

Technikailag lehetséges a kölcsönzés olyan esetekben is, amikor a leendő munkavállaló megtalálása jelentős toborzási vagy kiválasztási feladatot jelent, azonban ezt inkább outsourcing típusú ügynek tekinthetjük, még ha jogilag munkaerő-kölcsönzés történik is. Ebben az esetben a kölcsönbe adó egy magasabb toborzási díjat építhet be a kölcsönzési díjba, legalábbis a hagyományos munkaerő-kölcsönzéshez képest.

Valójában a következő főbb szempontok miatt éri meg a munkaerő-kölcsönzés alkalmazása (a klasszikus esetet alapul véve):

  • Gyorsaság: a megbízó csak leadja az igényét, és pár órán belül ott van a megfelelő munkavállaló a feladatra; esetleges csere esetén hasonlóan gyors megoldást kap a kölcsönbe vevő (tehát a folyamat gyorsasága sokszorosa a saját toborzású munkaerő felvételi procedúrájáénak).

  • Problémamentesség: a munkavállalók problémáit a kölcsönző cég kezeli, így ezek legtöbbször el sem jutnak a kölcsönvevő vezetőihez, tehát a munkavállalókkal való foglalkozás, sőt, az ő motiválásuk is részben a kölcsönbe adó cég feladata. A kölcsönző cég érdekelt abban, hogy jól termelő (keveset hiányzó, jó minőségű munkát végző) munkavállalót biztosítson a feladatra, hiszen csak a ledolgozott munkaórákért kap díjazást – normál esetben.
  • Csökkentett adminisztráció: a munkavállalókkal való foglalkozás, ügyintézés stb. leegyszerűsödik, és ennek ideje jelentősen lerövidül, de ami fontosabb, hogy nem is kell ilyen problémákba belemennie a kölcsönvevőnek, ami akként növeli a hatékonyságot, hogy valóban releváns feladatokkal kell csak foglalkoznia a cégvezetésnek.
  • Biztonság mindhárom fél részére: a munkavállalóknak egyfajta biztonságot jelent, hogy megbízható cégen keresztül dolgoznak, és bár változhat a munkavégzésük helye, a munkáltatójuk azonban mindvégig a kölcsönbe adó, aki gondoskodni fog számunkra folyamatos munkavégzésről. (Emiatt a jól teljesítő kölcsönzött munkaerő többet keres az ugyanebben a munkakörben dolgozó fix alkalmazottaknál – normál esetben legalábbis.)

A kölcsönbe adó pontosan ugyanazokat a járulékokat fizeti meg a kölcsönzött munkavállaló után, mintha a kölcsönvevő saját maga alkalmazná a dolgozót – így természetesen az ugyanolyan minőségű kölcsönzött munkaerő sohasem lehet olcsóbb (összehasonlítva a saját állományú munkaerő bérköltségével), a fenti szempontok miatt mégis megérheti a munkaerőt kölcsönözni.

Mivel egy munkaerő-kölcsönző cég jellemzően magasabb fizetéseket ad a kölcsönzött munkavállalóknak (főleg azok, amelyek valóban minőségi kölcsönzést folytatnak), így természetesen ennek a munkaerőnek a költségei is magasabbak, mint a saját munkaerőnek. A kiszámlázott díjak ezen felül tartalmazzák még a kölcsönző cég fenti szolgáltatásainak díját is, amely a kikölcsönzött munkavállalók bérköltségére vetítve 10-20% körüli összeg szokott lenni (amely több tényezőtől is függ, pl. a kölcsönzés időtartamától, a fluktuációtól, a létszámtól, stb.). Ez természetesen nem a teljes haszon, hanem a fenti szolgáltatások ellenértéke, amely jó működés esetén tartalmaz hasznot is.

Mire érdemes tehát odafigyelnie annak, aki most szeretne kölcsönző céget váltani vagy választani, és biztosra szeretne menni?

  • Ellenőrizzük, hogy az adott kölcsönző cég nyilvántartásba került-e az illetékes munkaügyi központnál.
  • Ellenőrizzük le a kölcsönző cég referenciáit, beleértve munkavállalókat is.
  • Amikor elkezdődött az együttműködés, kérjük el a kölcsönzött munkavállalóink bejelentését igazoló dokumentum másolatát, vagy ezen felül akár a munkaszerződésük másolatát is.
  • Lehetőségünk van arra, hogy a munkaerő-kölcsönző céggel közösen, on-line felületen megtekintsük, akár egyesével is, a bejelentett munkavállalókat.

Tokár Péter

Ügyvezető igazgató

 

Tesk Tanácsadó Kft.

 

 

 

 

 



Az űrlap végleges elküldéséhez add meg a képen szereplő ellenőrző kódot!

×

Az űrlapot sikeresen elküldted. Köszönjük!
Nemsokára felvesszük veled a kapcsolatot.

×