MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEK FOGLALKOZTATÁSA: CSR VAGY ADÓKEDVEZMÉNY?


A mi nézőpontunk szerint a megváltozott munkaképességű munkavállalók, mint a társadalom részei, egyenrangú, munkára alkalmas személyeknek tekintendők, és valóban rehabilitálhatóak. Ellenkező esetben csak azt a vonalat erősítjük, hogy nem képesek beilleszkedni a társadalomba, nem képesek fejleszteni adaptációs készségüket, munkájuk értéktelen, mert nem képesek előállítani terméket. Meggyőződésünk, hogy a munkával jobb állapotba hozhatók, azáltal, hogy lekerül a figyelmük hiányosságaikról. Stephen King idézete alapján, Adjuk vissza az embereknek az önbecsülésüket, és többnyire a józan gondolkodás képességét is visszanyerik.”

Az embereknek a nekik megfelelő munka a figyelmüket a képességeikre irányítja, növeli az önbizalmukat és valóban „képesebbé” válnak. Úgy gondoljuk, hogy a posztjukon maximális elvárással lehetünk feléjük, és a környezet biztosításán kívül ellentmondásosnak tartjuk a kivételes bánásmódot, hiszen ezzel csak a hiányosságaikat erősítjük. Egyenértékű bánásmódban részesítjük és megtiszteljük őket azzal, hogy a számukra alkalmas munkakör kiválasztásával ugyanakkora felelősséget tudnak vállalni, mint egészséges kollégáik. Elvárjuk tőlük a teljes felelősséget munkájukért, és nem értékeljük le őket azzal, hogy nem képesek rá.

 

Mi olyan nézőpontból keressük MMK jelöltjeinket, amiben a képességeiket vizsgáljuk, és nem a hiányosságaikra helyezzük a fókuszt. Mi az erősségük, miben jók? Ki felel meg leginkább az elvárásoknak? Azt a jelöltet keressük, aki egészségkárosodása ellenére maximálisan el tudja látni feladatait.

 

Hogy miért is foglalkozunk mostanában annyit e témával?

2013-ban, a támogatások rendszerének átalakításával előtérbe került a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása. Ma Magyarországon kb. 900.000 megváltozott munkaképességű ember él, akiknek korábban csupán kb. 10%-át foglalkoztatták.

Ez az arány 2013 januárjától fokozatosan növekedett, hiszen nagymértékben érinti a vállalatok költségvetési stratégiáját, így jelentős fókuszt kapott a munkáltatóktól.

A költségvetési támogatás célja: a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítése, képzettségüknek és egészségi állapotuknak megfelelő munkavégzés feltételeinek biztosítása, a nyílt munkaerőpiacra való visszavezetésük érdekében adaptációs készségük fejlesztése, valamint az állapotukból adódó foglalkoztatási hátrányok kiegyenlítése.

Vagyis a program célja, hogy mint egészséges emberek, vállaljunk felelősséget egészségkárosult embertársainkért.

A TESK célja e tekintetben, hogy összehangolja a csökkent munkaképességű munkavállalók elhelyezését a munkáltatók érdekeivel. Vagyis egyensúlyt teremtsen a két oldal támogatásával.

 

De kik minősülnek megváltozott munkaképességűeknek a kvóta szempontjából?

 

Az Mmtv. 23. és 24. §-ainak alkalmazásában, a kvóta teljesítésének szempontjábólmegváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,

  1. akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (Mmtv. 2. § (1) bekezdés);

  2. aki legalább 40% egészségkárosodással rendelkezik;

  3. akinek a munkaképesség csökkenése legalább 50%;

  4. aki fogyatékossági támogatásban vagy

  5. vakok személyi járadékában részesülés,

és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a négy órát eléri.

 

Mit is jelent ez pontosan? Kik is tartoznak ide? Nos, a 7/2012. (II.14.) NEFMI rendelet szerint, amely alapján az érintett bizottság elvégzi az MMK munkavállalók munkavállalási alkalmasságára vonatkozó komplex minősítést, széles a megvizsgálandó egészségkárosodások tárháza. Pl. ide tartozik a kézujjak funkciós károsodása, a járóképes személy, akinek lépcsőn történő járástávolsága csökkent, a végtag zsibbadás, alvászavarok, amelyek nem zavarják a nappali tevékenységet, a gyakran jelentkező migrain, ill. a könyök,- vagy csukló ízület korlátozott mozgása, a nyaki porckorong károsodás, a tüdő funkció károsodás, akár az ujjak hiánya stb., stb.. Hosszan sorolhatnánk még, hogy milyen egészségkárosodások, hiányosságok tartozhatnak ide, amelyekről nem is gondolnánk. (Az érdeklődőknek további tájékoztatást tudunk adni a szóban forgó felülvizsgálati egészségkárosodásokról.)

 

De vajon tudjuk-e, hogy hogyan alkalmazzuk egészségkárosult munkavállalóinkat? Sőt, TUDJA-E A MUNKAVÁLLALÓ HOGY EGÉSZSÉGKÁROSODÁSA ÚJ MUNKAVÁLLALÓI MINŐSÍTÉST ÉRDEMEL? Fel meri-e vállalni munkavállalónk a betegségét, félve a munkahelyének esetleges elvesztésétől? Nos, e kérdéseink alapján egy új problémát vázoltunk fel, és mivel probléma, a feladatunk, hogy megoldjuk. Erre válaszul kialakítottunk egy szolgáltatást, amely során szakértőnk és rehabilitációs szakorvosunk segítségével megvizsgáljuk megbízónk munkavállalói állományát, majd kiszűrjük és komplex minősítési felülvizsgálat alá helyezzük az érintett munkavállalóit. Ennek a folyamatnak az egyik leglényegesebb eleme, hogy biztosítsuk a dolgozókat munkahelyük biztonságáról, arról, hogy ezzel nincs veszélyben az állásuk. Voltaképp segítünk, mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak, hogy milyen adókedvezménnyel támogatja a törvény ilyen helyzetben az érintetteket.

 

Ahogyan jelenleg kisvállalati ügyfeleinknek költséghatékony toborzási csomagjainkkal segítünk, úgy a rehabilitációs közvetítési ágazatunkban is kialakítottunk egy un. „Beillesztési program”-ot, amivel nemcsak elindítjuk a toborzási folyamatot, de egyéni programot dolgozunk ki a kívánt pozícióra, amely egy szakértői, személyre szabott tanácsadás. Ez segítséget nyújt azoknak a partnereinknek, akik maguk akarják végezni a toborzást, de nem tudják, hogy hogyan kell azt lefolytatni egy MMK munkavállaló esetében, hiszen ez a terület további kérdéseket vet fel:

 

  • Hogyan adjon fel hirdetést, hogy az ne legyen diszkrimináció?

  • Mire kell odafigyelnie az interjúztatás során?

  • Mit kell figyelembe vennie a munkavállaló ellátásánál?

  • Milyen adózási szempontok érvényesek az ő esetében? Stb…

Eker állítása szerint merjünk kockázatot vállalni és ezzel felelősséget is, és jótettünk meghozza gyümölcsét: „Az emberek szívesebben viselik a megszokott körülményeket, mint a kockázatvállalást és a jutalmazást. Érdemes felvállalni a kényelmetlen – kellemetlen helyzeteket, mert akkor fejlődik az ember, és azokból tanul. Ha tudatosan hozod magadat kellemetlen helyzetbe, idővel cserébe nagy kényelmet fogsz tudni magadnak biztosítani.” (T. Harv Eker)

 

További információ:

Kökény Georgina, TESK Tanácsadó Kft

kokeny.gina@tesk.hu

06-30/420-1932

 

 

 



Az űrlap végleges elküldéséhez add meg a képen szereplő ellenőrző kódot!

×

Az űrlapot sikeresen elküldted. Köszönjük!
Nemsokára felvesszük veled a kapcsolatot.

×